Kémia Kaland: Oldatok és Koncentrációk
10. Osztályos Kémia

🧪 Kémia Kaland: Az oldatok világa

Tanuld meg egyszerűen az oldatok összetételét, a koncentrációk átváltását és az oldhatósági szorzat rejtélyeit!

Oldatok összetételének megadása

Egy oldat mindig két fő részből áll: oldószerből (pl. víz) és az oldott anyagból (pl. só, cukor). Az összetétel vagy koncentráció azt mutatja meg, hogy az oldatban mennyi oldott anyag található. A leggyakoribb megadási módok:

Tömegtört ($w$) és Tömegszázalék ($m/m\%$)

A tömegtört megmutatja, hogy az oldat tömegének hányadrésze az oldott anyag. Százalékos formája a tömegszázalék (100 g oldatban hány g oldott anyag van).

$$w = \frac{m_{oldott}}{m_{oldat}}$$ $$m/m\% = w \cdot 100$$

Anyagmennyiség-tört ($x$) és Mólszázalék ($n/n\%$)

Az anyagmennyiség-tört az oldott anyag móljainak és az oldat összes móljának aránya. Százalékos formája a mólszázalék (100 mól részecskéből hány mól az oldott anyag).

$$x = \frac{n_{oldott}}{n_{osszes}}$$ $$n/n\% = x \cdot 100$$

Térfogatszázalék ($V/V\%$)

Különböző folyadékkeverékek (pl. alkohol és víz elegye) esetén használatos. Megmutatja, hogy 100 térfogategységnyi (pl. $cm^3$) oldatban hány térfogategységnyi oldott anyag van.

$$V/V\% = \frac{V_{oldott}}{V_{oldat}} \cdot 100$$

Anyagmennyiség-koncentráció ($c$)

Más néven molaritás. Megmutatja, hogy 1 $dm^3$ (1 liter) oldatban hány mól oldott anyag van. A laboratóriumi gyakorlatban ez az egyik legfontosabb koncentrációtípus.

$$c = \frac{n}{V} \quad \small [mol/dm^3]$$

🎮 Interaktív Tömegszázalék Kalkulátor

Eredmény tömegszázalék
1. Gyakorló feladat

Molaritás számítás

Számítsd ki annak az oldatnak az anyagmennyiség-koncentrációját, amely 250 cm³-ben 14,6 g hidrogén-kloridot ($HCl$) tartalmaz!
($M(HCl) = 36,5 \ g/mol$)

Lépésről lépésre:

  1. Először számoljuk ki a feloldott anyag (HCl) anyagmennyiségét (mólját):
    $$n = \frac{m}{M} = \frac{14,6 \ g}{36,5 \ g/mol} = 0,4 \ mol$$
  2. Váltsuk át a térfogatot $dm^3$-be, mert a koncentrációt abban adjuk meg:
    $$V = 250 \ cm^3 = 0,25 \ dm^3$$
  3. Osszuk el az anyagmennyiséget a térfogattal:
    $$c = \frac{n}{V} = \frac{0,4 \ mol}{0,25 \ dm^3} = 1,6 \ \frac{mol}{dm^3}$$

Szuper! Az oldat koncentrációja 1,6 mol/dm³.

🔄 Koncentrációk közötti átváltás

Gyakran előfordul, hogy egy oldat összetételét tömegszázalékban ismerjük, de nekünk anyagmennyiség-koncentrációra ($c$) van szükségünk, vagy fordítva. Ehhez mindig szükségünk van az oldat sűrűségére ($\rho$)!

💡

A "100 grammos" trükk

Ha tömegszázalékból indulsz, a legegyszerűbb, ha feltételezed, hogy pontosan 100 g oldatod van. Ebben az esetben az oldott anyag tömege (g) pontosan megegyezik a tömegszázalék értékével!

2.1. Példafeladat

Tömegszázalékból Molaritás

Egy kénsavoldat ($H_2SO_4$) 20,0 m/m%-os, sűrűsége $\rho = 1,14 \ g/cm^3$. Mennyi az oldat anyagmennyiség-koncentrációja?
($M(H_2SO_4) = 98,0 \ g/mol$)

A levezetés varázslata:

  1. Alkalmazzuk a "100 grammos" trükköt! Vegyünk 100 g oldatot.
  2. Mivel 20 m/m%-os, ezért ebben pontosan 20,0 g kénsav van. Számoljuk ki ennek az anyagmennyiségét:
    $$n = \frac{20,0 \ g}{98,0 \ g/mol} = 0,2041 \ mol$$
  3. Tudjuk, hogy van 100 g oldatunk. A sűrűség segítségével számoljuk ki a térfogatát!
    $$V = \frac{m_{oldat}}{\rho} = \frac{100 \ g}{1,14 \ g/cm^3} = 87,72 \ cm^3$$
  4. Váltsuk át a térfogatot $dm^3$-be: $87,72 \ cm^3 = 0,08772 \ dm^3$.
  5. Végül számoljuk ki a koncentrációt:
    $$c = \frac{n}{V} = \frac{0,2041 \ mol}{0,08772 \ dm^3} = 2,33 \ \frac{mol}{dm^3}$$

🎯 Kiváló! Tehát a 20 m/m%-os kénsav 2,33 mol/dm³ koncentrációjú.

2.2. Példafeladat

Molaritásból Tömegszázalék

Egy salétromsav-oldat ($HNO_3$) koncentrációja 3,0 mol/dm³, sűrűsége $\rho = 1,10 \ g/cm^3$. Hány tömegszázalékos az oldat?
($M(HNO_3) = 63,0 \ g/mol$)

A "literes" trükk:

  1. Ha anyagmennyiség-koncentrációból (molaritásból) indulunk, a legkönnyebb, ha feltételezzük, hogy pontosan 1 $dm^3$ (azaz 1000 $cm^3$) oldatot vizsgálunk!
  2. A koncentráció megadja, hogy ebben az 1 $dm^3$ oldatban pontosan 3,0 mol $HNO_3$ van. Számoljuk ki a feloldott anyag tömegét:
    $$m_{oldott} = n \cdot M = 3,0 \ mol \cdot 63,0 \ g/mol = 189 \ g$$
  3. Ismerjük az oldat térfogatát ($V = 1000 \ cm^3$) és sűrűségét ($\rho = 1,10 \ g/cm^3$). Ebből kiszámolhatjuk az egész oldat tömegét:
    $$m_{oldat} = \rho \cdot V = 1,10 \ g/cm^3 \cdot 1000 \ cm^3 = 1100 \ g$$
  4. Végül csak be kell helyettesítenünk a tömegszázalék képletébe:
    $$w = \frac{m_{oldott}}{m_{oldat}} \cdot 100 = \frac{189 \ g}{1100 \ g} \cdot 100 = 17,18 \ m/m\%$$

🚀 Kiváló! Tehát a salétromsav-oldat 17,18 tömegszázalékos.

💧 Oldhatóság

Az oldhatóság megmutatja, hogy adott hőmérsékleten 100 gramm oldószerben (általában vízben) maximálisan hány gramm anyagot tudunk feloldani.

Telítetlen oldat Még tudunk benne feloldani a vizsgált anyagból adott hőmérsékleten.
Telített oldat Pontosan annyi anyag van benne, amennyit maximálisan elbír. A felesleg leülepszik az aljára (kristály).
Túltelített oldat Különleges eljárással több anyagot oldottunk fel benne, mint amennyit stabilan lehetne. Nagyon instabil!
3. Gyakorló feladat

Oldhatóságból Tömegszázalék

20 °C-on a kálium-nitrát ($KNO_3$) oldhatósága 31,6 g / 100 g víz. Hány tömegszázalékos a telített $KNO_3$-oldat ezen a hőmérsékleten?

Okoskodjunk:

  1. Az oldhatósági adat pontosan megadja az összetételt! Vegyünk egy olyan adagot, amiben:
    • Oldószer (víz) tömege = 100 g
    • Oldott anyag tömege = 31,6 g
  2. Ahhoz, hogy tömegszázalékot számoljunk, tudnunk kell az egész oldat tömegét:
    $$m_{oldat} = 100 \ g + 31,6 \ g = 131,6 \ g$$
  3. Alkalmazzuk a tömegszázalék képletét:
    $$w = \frac{m_{oldott}}{m_{oldat}} \cdot 100 = \frac{31,6 \ g}{131,6 \ g} \cdot 100 = 24,01 \ m/m\%$$

Kész is vagyunk! A telített oldat 24,01 tömegszázalékos.

⚖️ Oldhatósági szorzat ($L$ vagy $K_{sp}$)

A nagyon rosszul oldódó sók (pl. mészkő, ezüst-klorid) esetében is minimális mennyiség feloldódik, és egyensúly alakul ki a szilárd anyag és a vízben lévő ionok között. Ezt az egyensúlyt jellemzi az oldhatósági szorzat.

Általános felírás egy $A_x B_y$ sóra:

$$A_x B_y \rightleftharpoons x A^{m+} + y B^{n-}$$

Az oldhatósági szorzat képlete:

$$L = [A^{m+}]^x \cdot [B^{n-}]^y$$

Megjegyzés: A szögletes zárójel $[...]$ az egyensúlyi mol/dm³ koncentrációt jelenti.

4. Gyakorló feladat - Haladó

Oldhatóság ($S$) számítása $L$-ből

Az ezüst-kromát ($Ag_2CrO_4$) rosszul oldódó csapadék. Oldhatósági szorzata $L = 1,1 \cdot 10^{-12}$.
Számítsd ki a vegyület oldhatóságát ($S$), azaz hogy hány mol/dm³ oldódik fel belőle!

Egyensúlyi matek:

  1. Írjuk fel a disszociációs (bomlási) egyenletet!
    $$Ag_2CrO_4 \rightleftharpoons 2 \ Ag^+ + CrO_4^{2-}$$
  2. Jelöljük a keresett oldhatóságot $S$-sel (mol/dm³). Ha $S$ mól feloldódik, akkor az egyenlet alapján keletkezik:
    • $[Ag^+] = 2S$ (mert a képletben 2-es szorzó van!)
    • $[CrO_4^{2-}] = S$
  3. Írjuk fel az oldhatósági szorzat ($L$) képletét és helyettesítsünk be!
    $$L = [Ag^+]^2 \cdot [CrO_4^{2-}]$$ $$1,1 \cdot 10^{-12} = (2S)^2 \cdot (S)$$

    Figyelem! A $2S$-t teljes egészében négyzetre kell emelni: $(2S)^2 = 4S^2$

  4. Oldjuk meg az egyenletet $S$-re:
    $$1,1 \cdot 10^{-12} = 4S^2 \cdot S = 4S^3$$ $$S^3 = \frac{1,1 \cdot 10^{-12}}{4} = 2,75 \cdot 10^{-13}$$ $$S = \sqrt[3]{2,75 \cdot 10^{-13}} \approx 6,5 \cdot 10^{-5} \ mol/dm^3$$

🎓 Zseniális! Az $Ag_2CrO_4$ oldhatósága tehát $6,5 \cdot 10^{-5}$ mol/dm³.

Gyakorlófeladatok

Itt találod a témakörökhöz tartozó gyakorlófeladatokat. Próbáld meg önállóan megoldani őket, az eredményeket és a levezetéseket pedig a tanórákon tudjátok megbeszélni a tanárral!

1. Összetétel és koncentráció

Feladat 1.1 (Tömegszázalék)

Mennyi vízben kell feloldani 25 g konyhasót ($NaCl$), hogy pontosan 10 m/m%-os oldatot kapjunk?

Feladat 1.2 (Molaritás)

Hány gramm nátrium-hidroxidot ($NaOH$) tartalmaz 500 cm³ 0,2 mol/dm³ koncentrációjú oldat?
($M(NaOH) = 40 \ g/mol$)

Feladat 1.3 (Térfogatszázalék és Anyagmennyiség-tört)

Egy alkoholos kézfertőtlenítő 70 V/V% etanolt ($C_2H_5OH$) tartalmaz. Ha 100 mól részecskéből 15 mól az etanol, mennyi az etanol mólszázaléka és anyagmennyiség-törtje ($x$)?

2. Koncentrációk átváltása

Feladat 2.1 (Tömegszázalékból Molaritás)

A háztartási sósav 20 m/m%-os, sűrűsége 1,10 g/cm³. Számítsd ki az anyagmennyiség-koncentrációját!
($M(HCl) = 36,5 \ g/mol$)

Feladat 2.2 (Molaritásból Tömegszázalék)

Egy salétromsav-oldat ($HNO_3$) koncentrációja 3,0 mol/dm³, sűrűsége 1,10 g/cm³. Hány tömegszázalékos az oldat?
($M(HNO_3) = 63 \ g/mol$)

3. Oldhatóság és Kristályosodás

Feladat 3.1 (Oldhatóság számítása)

60 °C-on 150 g vízben maximálisan 165 g kálium-nitrát ($KNO_3$) oldódik fel. Mennyi a $KNO_3$ oldhatósága ezen a hőmérsékleten (g / 100 g víz)? Hány tömegszázalékos az így kapott telített oldat?

Feladat 3.2 (Hűtéses kristályosítás)

Van 200 g 60 °C-on telített kálium-nitrát oldatunk (oldhatóság: 110 g / 100 g víz). Ezt az oldatot lehűtjük 20 °C-ra, ahol az oldhatóság már csak 31,6 g / 100 g víz. Hány gramm $KNO_3$ kristályosodik ki?

4. Oldhatósági szorzat ($L$)

Feladat 4.1 ($L$ számítása)

A bárium-szulfát ($BaSO_4$) telített oldatában a báriumionok koncentrációja $1,0 \cdot 10^{-5}$ mol/dm³. Számítsd ki a bárium-szulfát oldhatósági szorzatát ($L$)!

Feladat 4.2 ($S$ számítása)

Az ólom(II)-klorid ($PbCl_2$) oldhatósági szorzata $L = 1,6 \cdot 10^{-5}$. Határozd meg a vegyület oldhatóságát ($S$) mol/dm³-ben, és számold ki a kloridionok koncentrációját a telített oldatban!

Készült 16 éves diákok számára ❤️ Kémia gyakorló weboldal